Hollandiában emelkedő tendencia figyelhető meg a rugalmas foglalkoztatás terén. Ha 2003-ban az összes munkavállaló 14%-a (1,1 millió fő) állt rugalmas munkaviszonyban a munkáltatókkal, akkor 2021-ben ez az arány elérte a 28%-ot (2,6 millió fő). Egyrészt a rugalmas munkaviszonyok nagyobb szabadságot biztosítanak mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Másrészt a rugalmas foglalkoztatás feltételei között a munkavállalók kevésbé védettek.
Kormánylevél
A kabinet a képviselőházhoz küldte egy levelet a munkaerőpiac áttekintésével és a következő évek reformjának terveivel. A szociális és foglalkoztatási miniszter (SZW) szerint Karien van GennipA kormány tervei a Borstlap Bizottság (Commissie-Borstlap), a Közpolitikai Tudományos Tanács (Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid, WRR) és a Szociális és Gazdasági Tanács (Social-Economische Raad, SER) ajánlásain alapulnak. A hangsúly a rugalmas foglalkoztatás szabályozásán, valamint a munkavállalók és egyéni vállalkozók munkakörülményeinek egyensúlyának megteremtésén volt.
A "rugalmas foglalkoztatás" fogalma
Hollandiában többféle rugalmas munkaviszony engedélyezett:
- határozott idejű szerződéses munka (határozott idejű / ideiglenes / határozott idejű szerződésnek is nevezik - tijdelijke contract / arbeidsovereenkomst / arbeidscontract / arbeidsovereenkomst voor bepaalde tijd);
- ügyeleti munka, mégpedig - nulla szerződés alapján (0 órára / nulla idejű szerződés - 0 uren szerződés, nulla szerződés);
- minimum/maximum szerződéses munka (min/max/min-max szerződés – min/max szerződés/ min-max szerződés);
- bérszámfejtő szervezeteken keresztül dolgozni;
- munkaerő-közvetítő ügynökségen (uitzendbureau) keresztül történő munkaerő-kölcsönzés.
És külön ki kell emelni az egyéni vállalkozók - egyéni vállalkozók által végzett / nyújtott szolgáltatásokat és munkákat. Hollandiában ez az eenmanzaak - EMZ. Ezt a vállalkozási formát a jelenlegi gyakorlatban továbbra is ZZP-nek (zelfstandige zonder personeel) nevezhetjük, ami csak részben igaz, mert. törvény szerint a vállalkozó ZZP is EMZ, de egyedül, bérelt alkalmazottak nélkül dolgozik.
Az Ön információiért!
Hollandiában többféle rugalmas munkaviszony engedélyezett:
- határozott idejű szerződéses munka (határozott idejű / ideiglenes / határozott idejű szerződésnek is nevezik - tijdelijke contract / arbeidsovereenkomst / arbeidscontract / arbeidsovereenkomst voor bepaalde tijd);
- ügyeleti munka, mégpedig - nulla szerződés alapján (0 órára / nulla idejű szerződés - 0 uren szerződés, nulla szerződés);
- minimum/maximum szerződéses munka (min/max/min-max szerződés – min/max szerződés/ min-max szerződés);
- bérszámfejtő szervezeteken keresztül dolgozni;
- munkaerő-közvetítő ügynökségen (uitzendbureau) keresztül történő munkaerő-kölcsönzés.
És külön ki kell emelni az egyéni vállalkozók - egyéni vállalkozók által végzett / nyújtott szolgáltatásokat és munkákat. Hollandiában ez az eenmanzaak - EMZ. Ezt a vállalkozási formát a jelenlegi gyakorlatban továbbra is ZZP-nek (zelfstandige zonder personeel) nevezhetjük, ami csak részben igaz, mert. törvény szerint a vállalkozó ZZP is EMZ, de egyedül, bérelt alkalmazottak nélkül dolgozik.
Rugalmas munkaviszonyok szabályozása
Ahogy a kormánylevélben is szerepel, a rugalmas foglalkoztatás hasznos szerepet tölt be a munkaerőpiacon, ez a jövő. A rugalmasság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy reagáljanak a gazdaság változásaira. Ezenkívül a munkaadóknak képesnek kell lenniük reagálni a munkateher természetes ingadozására az évszaktól vagy egyéb körülményektől függően. A jelentkezőknek rugalmas munkalehetőséget biztosítunk.
Ennek a rugalmasságnak köszönhetően azonban a vállalatok kevesebbet fektetnek be a humán tőkébe. A rugalmas szerződéssel rendelkező munkavállalók nagyobb kockázattal és kisebb biztonsággal szembesülnek, mint a munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók. Ez egyensúlyhiányt hoz létre a munkaerőpiacon a munkaszerződéssel rendelkező „bennfentesek” és a rugalmas munkaviszony feltételeivel rendelkező „kívülállók” között.
„Túl sok ember kerül ilyen körülmények között bajba, nem biztos a jövedelmében, vagy egyénileg sok kockázatot vállal, például ha nincs betegségbiztosítása.”, mondja Van Gennip miniszter.
Az olyan tendenciák mellett, mint a népesség elöregedése és a globalizáció, a munkaerő-piaci problémák oka az, hogy hiányzik a holisztikus megközelítés minden munkavállalói kategóriára vonatkozóan. Bár már történtek lépések a munkaerő-piaci egyensúly megteremtése érdekében (például olvassa el a mi статью a WAB-törvényen), nem voltak elegendőek. A munkaerő-piaci szabályozás, nevezetesen a rugalmas foglalkoztatás kérdése most nagyon akut.
Fenntartható munkaügyi kapcsolatok
A kormány rugalmas szerződéseket biztosít a munkavállalóknak több garanciával:
- a nulla szerződések és a minimális foglalkoztatási szerződések jelenlegi formájukban megszűnnek - helyükre alapszerződések lépnek;
- a határozott idejű szerződéseknek egyenértékű foglalkoztatási feltételeket kellene kínálniuk a munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók számára;
- a tervek szerint ösztönözni kívánják a munkavállalókat arra, hogy a rugalmas szerződés megszűnése után megszakítás nélkül költözzenek egyik munkahelyről a másikra.
Több egyértelműség az önálló vállalkozókkal kapcsolatban (EMZ/ZZP)
A kabinet szerint az önálló vállalkozók nagyban hozzájárulnak Hollandia fejlődéséhez, az önfoglalkoztatás pedig "lehetővé teszi, hogy nagyobb örömet szerezzenek a munkából". De vannak negatív vonatkozásai is az önálló vállalkozók számának meredek növekedésének, például amikor a kényszerű vagy fiktív egyéni vállalkozói tevékenységről van szó.
„A kormány megfelelő szintű védelmet kíván biztosítani minden munkavállaló számára, küzdeni kíván a tisztességtelen foglalkoztatási verseny ellen, szolidaritást kíván biztosítani a társadalombiztosítási rendszerben és javítani kíván az adórendszeren”, hangsúlyozzák a levélben.
Egyrészt az egyéni vállalkozók számára bevezetik a rokkantbiztosítást és a nyugdíjalakítás lehetőségét. Másrészt egyértelműbbé kell tenni, hogy mikor kell munkát végeznie a munkavállalónak, és mikor rendelhető az önálló vállalkozóhoz. Különösen az úgynevezett jogi vélelem kerül bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a munkáltatónak kell igazolnia a munkaviszony hiányát - a munkavállaló helyett, akinek igazolnia kell a munkaviszony fennállását. Van Gennip miniszter szerint erősödni fog a fiktív vállalkozások elleni küzdelem.
2023 elején véglegesítik a kormány munkaerő-piaci reformterveit. Bizonyos problémákra alternatív megoldások is létezhetnek. Emlékeztetjük, hogy a munkaerő-piaci reform részeként fontos lépés lesz a munkaközvetítők kötelező minősítése is 2025-től - erről olvashat статью.
Megjelenés dátuma: 21.07.2022