Olaf Scholz német kancellár augusztus 29-én, a prágai Károly Egyetemen tartott beszédével számos visszhangos kijelentést tett. Véleménye szerint az Európai Uniónak mindenekelőtt fel kellene adnia az egyes tagállamok vétójogát az adóügyi és nemzetközi ügyek döntéshozatala során.
Hollandia vs.
Számos uniós állam, köztük Hollandia nem támogatja a közös adópolitika gondolatát. Sok kisebb EU-tagállamban ez az állami szuverenitás szerves részét képezi. Ellenkező esetben a nagy országok, például Németország és Franciaország hatalmának megerősödésének veszélye áll fenn.
Hollandia ugyanakkor támogatja a vétójog korlátozását a kül- és biztonságpolitika területén. Általánosságban elmondható, hogy a széles és heves ellenállás miatt Scholz tervei eleve kudarcra vannak ítélve.
Scholz érvei
A német kancellár nem egyszerre akarja minden kérdésben eltörölni a vétójogot, hanem fokozatosan feladni. Ha az EU-tagok ragaszkodnak az egyhangú adózási és külügyi döntésekhez, akkor az EU "lebénul"Scholz úgy véli.
Ez a veszély csak fokozódik most, hogy az EU új tagokat akar felvenni, például a megmaradt balkáni országokat és Ukrajnát. Az EU-tagok közötti különbségek a csatlakozásukkal még nagyobbak lesznek. Ugyanakkor megnő annak a valószínűsége, hogy bármely fontos terv ellenállásba ütközik valamelyik tagállam részéről. Ezért az egyes országoknak nem szabad ellentmondani a túlnyomó többség szándékainak.
Megjelenés dátuma: 16.09.2022
