A holland kormány az adóelkerülés elleni küzdelmet tervezi

A holland pénzügyminisztérium közzétett egy adatlapot, amely felsorolja a kormány által az adóelkerülés elleni küzdelemben hozott összes intézkedést, valamint a harc fokozásának tervét. Közlöny megjelent a kormánylapban. Tudja meg, milyen változások várnak a holland jogszabályokra az elkövetkező években.

Útmutató az adóelkerülés elleni küzdelemhez

A Miniszteri Kabinet a következő módokra kíván összpontosítani a költségvetés adóbevételeinek növelésére: 

Korlátozza a korábbi veszteségek kompenzációját a nyereség rovására

A hatályos jogszabályok szerint a veszteséget elszenvedett társaság a következő hat év nyereségéből kompenzálhatja azt. A veszteségek kiegyenlítésére fordított nyereség egy része adózási szempontból megszűnik nyereségnek tekinteni és mentesül az adó alól. 2022-ben korlátot vezettek be a korábbi veszteségek kiegyenlítésére felhasznált nyereség összegére – most már legfeljebb 1 millió eurós veszteséget fizethet vissza a cég a nyereségből. Az 1 millió eurót meghaladó veszteség csak 50%-ban vonható be a nyereségből.

Küzdelem az offshore rendszerek ellen

A kormány úgy véli, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk. Jelenleg az offshore cégek különféle konstrukciókon keresztül az alacsony vagy nulla adókulcsokkal rendelkező jogrendszerekben mutatnak ki nyereséget. Azok az országok, ahol ténylegesen nyereség keletkezik, nem kapnak adót. A kormány szándékában áll visszatartani az ilyen adóelkerülési programokat.

Korlátozza a nyereségből való levonás mértékét 

Abban az esetben, ha a kibocsátott hitelekből származó bevétel százalékos aránya alacsonyabb, mint a kamatkiadások, a társaságnak joga van a különbözetet a nyereségből kompenzálni. Az ilyen kompenzációra vonatkozó jelenlegi szabályok szerint a kapott és a kifizetett kamat különbözete meghaladta az 1 millió eurót (vagy a működési bevétel 30%-át, attól függően, hogy melyik a nagyobb). 2022-ben szigorították a követelményt: most a működési bevétel 20%-áról beszélünk.

Milyen változásokra lehet számítani a következő években?

A kormány a jogszabályi változtatások fokozatos bevezetését tervezi. A következő két évben:

2023 

Javasoljuk az adózási információcsere digitális platformjairól szóló törvény (DAC7) megalkotását. Az internetes üzleti tevékenységhez platformot biztosító cégeknek információkat kell benyújtaniuk az eladókról az EU valamelyik tagállamának adóhatóságaihoz. Az EU adóhatóságai kicserélik ezeket az információkat, hogy megtudják államaik lakosainak valós jövedelmét. Emellett a törvény csökkenti a jövedelembevallás elmulasztásának, illetve a bevalláskor annak alábecsülésének lehetőségét.

2023/2024 

A fejlett országok kormányai a világadózás szabályainak megváltoztatásában érdekeltek. A mai világban egyes országok hasznot húznak különféle trükkökből, míg más államok bevételtől esnek el. Bonyolult és eddig eredménytelen tárgyalások folynak, amelyek az adók igazságos elosztását szolgálják. 2023-2024-ben a tervek szerint folytatják a tárgyalásokat, és esetleg két fő problémára sikerül megoldást találni.

1. Multinacionális vállalatok nyereségének újraelosztása. A világ minden táján működő globális vállalatok adójaik nagy részét azokban az országokban fizetik, ahol bejegyezték őket. Jelenleg körülbelül 100 ilyen cég van, köztük az összes vezető informatikai vállalat. Adómilliárdokról beszélünk. Azok az országok, amelyekben ilyen társaságok nincsenek bejegyezve, adót akarnak kapni az ezekben az országokban e vállalatok által kapott nyereség után.
2. Globális minimumjövedelemadó bevezetése. Az offshore államok és területek a következő módon profitálnak: ezekben az országokban nincs olyan gazdaság, amely lehetővé tenné számukra jelentős adók beszedését. A megoldást a következőképpen találták meg: rendkívül alacsony, sőt esetenként nulla adókulcsokat vezetnek be, ami lehetővé teszi a cégek számára, hogy regisztráljanak a területükön. Ennek eredményeként az offshore cégek valójában nem offshore üzletet folytatnak, hanem bennük fizetnek adót. Az offshore területek úgy vélik, hogy a hatalmas külföldi adók 1%-a jobb, mint a semmi. Ha az adókulcs nulla, a cégek egykulcsos adót fizetnek az offshore-nak. Ez a rendszer nem tűnik méltányosnak azon országokkal szemben, ahol ténylegesen jövedelem keletkezik. Még folynak a tárgyalások a legalább 15%-os minimális globális jövedelemadó bevezetéséről, de nem túl sikeresek.

2024 

• Az osztalék forrásadóztatása. Ez megakadályozza az offshore rendszereken keresztüli adócsökkentést, és kevésbé vonzóvá teszi Hollandiát az ilyen rendszereket alkalmazó vállalatok számára.
• unshell direktíva, amelynek célja az úgynevezett postafiók-cégek elleni küzdelem. Ez az egyik adócsökkentési konstrukció, amikor a vállalkozás ténylegesen nem folytat gazdasági tevékenységet, hanem más társaságok programjaiban, kifejezetten adócsökkentésre alkalmazzák. Feltételezhető, hogy létrehoznak egy mechanizmust az ilyen társaságok azonosítására, és az EU-országok kicserélnek minden szükséges adózási információt. Ha mindez sikerül, a közvetítő cég („postafiók”) és annak fiktív tevékenysége kikerül a konstrukciókból az adószámítás során. 
• Kriptovaluta és elektronikus pénz információcsere (DAC8). Az Európai Bizottság már bejelentette javaslatok benyújtását ebben a kérdésben. A változtatások lényege ismét az uniós országok adóhatóságai közötti információcsere bővítésében rejlik. Ebben az esetben a blokklánc technológián alapuló vagy hasonló kriptovalutákban lévő eszközökről beszélünk, beleértve a kriptovalutákat és az NFT-ket (nem helyettesíthető tokenek). Az információcsere lehetővé teszi az ilyen vagyontárgyak tulajdonosainak valós jövedelmének meghatározását és megadóztatását.

Mint látjuk, a Kormánynak még nincs jogszabályi alapja a legtöbb változtatás bevezetésére. Az adószabályok azonban gyakran változnak. Annak érdekében, hogy ne kövess el hibát a hollandiai adófizetés során, kérjen tanácsot a Nalog.nl szakembereitől.