Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója és az emelkedő energiaárak hátráltatják a holland gazdaság fejlődését. Ha tavaly a koronaválság utáni sikeres kilábalás és a gyors kilábalás volt megfigyelhető, akkor idén az átlagos éves pozitív dinamika csak a január-februári növekedésnek köszönhető. Általánosságban elmondható, hogy az elemzők 2022-re 2,8 százalékos GDP-növekedést jósolnak.
infláció
A De Nederlandsche Bank (Hollandia Központi Bank, DNB) előrejelzései szerint az idei infláció soha nem látott 8,7% lesz a drága energiaforrások, az élelmiszerek, számos áru és szolgáltatás árának emelkedése miatt. Az infláció várhatóan a jövőben is folytatódik: 3,9-ban 2023%, 2,4-ben pedig 2024% lesz. A magas infláció csökkenti a háztartások reáljövedelmét és a hollandok vásárlóerejét.
Ugyanakkor az energia- és élelmiszerárak meredek emelkedése különböző módon érinti a háztartásokat. Az alacsony jövedelmű háztartások különösen sérülékenyek: jövedelmük viszonylag nagy részét energiára költik, és gyakran hiányzik a pénzügyi párna, ami szegénységhez vezethet. „Mindenesetre a magas infláció miatt együtt egyre szegényebbek vagyunk” – mondja Olaf Sleijpen, a DNB igazgatója.
A bruttó hazai termék (GDP) és a holland infláció
(ramingen - előrejelzés)
A recesszió veszélye
Tekintettel az ukrajnai háború időtartamával és lefolyásával kapcsolatos bizonytalanságra, a DNB alternatív gazdasági forgatókönyvet is kidolgozott. Ebben a háború gazdasági következményei még súlyosabbak lesznek, több bizonytalansággal, magasabb energia- és élelmiszerárakkal, valamint a világkereskedelem nagyobb visszaesésével.
Ha az orosz olaj- és gázellátás teljesen megszűnik, az mindenkit érint. Ebben az esetben a gazdasági növekedés tovább csökken, és 2023-ban a gazdaság recesszióba (recesszió) megy, az infláció pedig 10,8%-ra emelkedik.
Kompenzációs intézkedések
A DNB előrejelzései szerint a kormány nem tudja megakadályozni a magasabb energiaárak miatti bevételkiesést, de a kompenzációs intézkedéseket a leginkább érintett és vásárlóerő-támogatásra leginkább rászoruló lakossági csoportokra kell irányítani. A benzin és a gázolaj jövedéki adójának csökkentése nem éppen a szegényeket célozza meg, mert nincs mindig autójuk. Ez az intézkedés tehát nem kompenzálja az inflációnak és az áremelkedéseknek a lakosság veszélyeztetett rétegeire gyakorolt hatását, valamint a már megtett egyéb intézkedéseket (például az energiaadó csökkentését).
A munkaerőpiacon még egy ideig kiterjedt munkaerőhiány lesz. A tehetséghiány és a magas infláció kombinációja felfelé tolja a béreket, a DNB idén átlagosan 3 százalékos, 4-ban és 2023-ben pedig 2024 százalékos cégbéremelést vár.
A béremelések ellensúlyozhatják a magas infláció munkavállalókra gyakorolt hatását. Olaf Sleipen azonban figyelmeztet: "Indokolatlan, hogy a bérek olyan gyorsan ugranak és emelkednek, mint az infláció."
Megjelenés dátuma: 24.06.2022
