Ha csalók megtévesztették az interneten, ne essen kétségbe. Az ellopott pénzt gyakran úgy lehet visszaadni, hogy új módszerekkel állítják bíróság elé a csalót.
A csalási esetek száma hullámvölgyként növekszik
A Twente Egyetem (Universiteit Twente) által végzett tanulmány kimutatta, hogy 2020-ban Hollandiában minden hatodik lakos csalás áldozata volt. A csalárd tevékenységek nagy része az internet használatával történik.
A csalás legelterjedtebb fajtája a következő: a vevő fizet a kiválasztott termékért, de a vásárlást nem szállítják ki neki. Naponta mintegy 200 ilyen módszerrel való visszaélés miatti kérelem érkezik a rendőrséghez. A legtöbb becsapott holland azonban csalódni fog a csalók felelősségre vonásának lehetőségében. A rendőrségnek sem ideje, sem embere nincs az ilyen, viszonylag aprócska bűncselekmények kivizsgálására. A legtöbb csalárd követelés tétlen marad, és nem vezet eredményre.
Új módszer az internetes csalók által ellopott pénzeszközök visszatérítéséért folytatott küzdelemre
A Közvetlen Felelősség Szervezete (Service Organisatie Directe Aansprakelijkstelling (SODA)) és a Végrehajtók Országos Szövetsége (Landelijke Associatie van Gerechtsdeurwaarders (LAVG)) új módszerekkel próbálja megvédeni az internetes csalások áldozatainak jogait. Módszereik gyakran lehetővé teszik, hogy visszaadja a pénzt, és bíróság elé állítsa a csalót. Fontos, hogy ezen szervezetek szolgáltatásainak kifizetése is a csalókra háruljon. Ebben a kísérletben a rendőrség is részt vesz.
Az online csalók közvetlen felelősségre vonásáról beszélünk. A módszer lényege, hogy a sértett maga követelte a pénz visszafizetését a bíróságon keresztül, és nem várta meg a rendőrségi nyomozás végét. 2021-ben 200 internetes csalás áldozata vett részt a kísérletben. A rendőrség átadta a csalókra vonatkozó adatokat a SODA-nak és a LAVG-nak, akik bíróság előtt védték a csalások áldozatainak érdekeit, és a határozatok meghozatala után elősegítették a pénzvisszatérítést. Az áldozatok felének sikerült teljes egészében visszaadnia az ellopott pénzeszközöket, vagy megállapodást kötni a csalókkal a pénzeszközök részleges visszaszolgáltatásáról. Az ügyek mintegy negyede még folyamatban van a bíróságokon, így a csalók elleni behajtási intézkedések még nem történtek.
A kísérlet kifejezetten az internetes csalárd vásárlások és eladások eseteire összpontosított. A kísérlet feltételei szerint az eljárás alá vont csaló ellen több feljelentést kellett tenni, és nem tartozott a lakosság veszélyeztetett csoportjaihoz (drogosok, csődbe jutottak, akiknek vagyona már külső ellenőrzés alatt áll, kiskorúak).
A kísérletet megkönnyítette, hogy a csalók áldozatai jogot kaptak arra, hogy a bankoktól tájékoztatást kérjenek a számla tulajdonosának nevéről és címéről, amelyre a tőlük ellopott pénzt utalták. Ezzel az információval kapcsolatba léphet ügyvédekkel, behajtókkal vagy végrehajtókkal.
A LAVG végrehajtói eddig harminc WhatsApp-csalási ügyet intéztek. A kár 1000-8000 euró között mozgott. Az esetek felében sikerült megegyezni a pénz címzettjével a sértetteknek való visszaküldésükről. Ha a csaló nem egyezik bele, az ügy bíróság elé kerül. A bírósági döntés értelmében a csalók járműveit és pénzeszközeit letartóztatják és lefoglalják, hogy a sértetteknek átadják.
Gijs van der Linden, a National Internet Fraud Hotline (Landelijk Meldpunt Internetoplichting) munkatársa szerint a közvetlen elszámoltathatósági kísérlet nagyon hasznos, mivel meg kell fékezni az internetes csalások boomját. Minden csalónak tudnia kell, hogy a rendőrség vagy a végrehajtó kopogtat az ajtaján. Igaz, Gijs van der Linden szerint a nagy csalók gyakran az úgynevezett „pénzes öszvérekkel” kibújnak a felelősség alól. Ezek a lakosság sérülékeny csoportjaihoz tartozó pénzeszközök hamis címzettjei, akik pénzt fogadnak el számlájukra és utalnak át valódi csalóknak.
Gijs van der Linden azonban a következőket mondja a SODA és a LAVG csalók közvetlen bíróság elé állítása terén elért eredményeiről: "Ez jó eredmény, mert különben ezek az áldozatok valószínűleg nem kaptak volna semmit."
Megjelenés dátuma: 06.04.2022
