A Holland Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban 191 000 bevándorló érkezett az országba. A túlnyomó többség (110 000) az EU tagállamaiból vagy más európai országokból érkezett: Liechtensteinből, Norvégiából, Izlandról és Svájcból. A Statisztikai Hivatal tanulmányt tett közzé azokról a motivációkról, amelyek motiválják az embereket Hollandiába utazni.
Feltűnő, hogy a migránsok csaknem 40 százaléka tíz éven belül hagyta el az országot. A Holland Statisztikai Hivatal megvizsgálta a 2009-es bevándorlási adatokat, hogy megtudja, hol járnak a Hollandiába érkezett emberek. Sok menedékkérő visszatért hazájába vagy másik országba költözött. 2009-ben a legtöbb menedékjog iránti kérelem Szomáliából, Irakból, Afganisztánból, a volt Szovjetunió országaiból és Iránból érkezett. Ugyanez a kép figyelhető meg az Európán kívülről érkező migráns munkavállalók körében is. A 3-ben Hollandiába érkezők alig több mint háromnegyede távozott a következő tíz évben. Az elmúlt húsz évben azonban az Európán kívülről érkező nem Európából érkező munkaerő- és hallgatói migránsok száma fokozatosan nőtt.
Családegyesítés
Az EU-n vagy az Európai Szabadkereskedelmi Térségen kívüli 81 000 bevándorló fő oka a családegyesítés vagy az oktatás volt. Ez az Európán kívülről érkező migránsok egyharmadára vonatkozik 2018-ban. Az első öt ország, ahonnan új családtagok érkeznek, Törökország, Marokkó, Suriname, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek.
A nem európaiak alig több mint 20 százaléka Hollandiába érkezett dolgozni. További 20 százalékuk jött tanulni, és a legkisebb csoport (16 százalék) menedéket kérő migráns volt.
Az EU bővítése
A háborúk mellett a külföldi politikai döntések a hollandiai migrációs áramlást is érintik. Ez jól látható a kelet-európai munkavállalók példáján.
Az EU bővítésének köszönhetően jelentősen megnőtt a munkaerő-migránsok áramlása Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából Hollandiába. Az európai jog megadja nekik a jogot, hogy munkavállalási engedély nélkül Hollandiában dolgozzanak.
Csalódási politika
Különböző politikai és közigazgatási intézkedések Hollandiában szintén befolyásolták a bevándorlás nagyságát. Néha arra gondolnak, hogyan lehetne ösztönözni az embereket arra, hogy jöjjenek Hollandiába, máskor megijesszék őket.
Különösen a menekültügyi politika az enyhe csalódást célozza. Kiváló példa erre az Aliens Act, amelyet 2001-ben fogadtak el. Sokkal bonyolultabbá tette a menekültügyi eljárást. Például egy ország vagy régió helyzetétől függően jelentősen csökken a kollektív védelem lehetősége. 2004-ben is megnőtt a családegyesítés jövedelemigénye. Annak, aki partnerét az országba akarja hozni, a minimálbér legalább 120 százalékát kell keresnie. Jelenleg a partnereknek integrációs vizsgát is meg kell tenniük, mielőtt eljöhetnek. Emellett 18 évről 21 évre emelték azt a korhatárt, amelyben a család létrehozása megengedett.
Ugyanakkor 2004-ben elindult egy rendszer, amely magasan képzett migránsokat vonz az országba. A Minisztertanács remélte, hogy ily módon ösztönzi a tudásalapú gazdaságot. A rendszer célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsítse az Európán kívülről érkező magasan képzett migráns munkavállalók (magasan képzett migránsok) befogadására vonatkozó eljárásokat.
Megjelenés dátuma: 13.08.2020
