Nyugdíj-újítások

Nemrégiben elfogadtak egy új nyugdíjszerződést. Több külön megállapodást is tartalmazott olyan kérdésekről, mint: a nyugdíjkorhatár növelése, a nyugdíjrendszer átszervezése és a fenntartható foglalkoztatás. Ezen megállapodások nem mindegyike rendelkezik a végleges formájával, némelyikük felülvizsgálatot igényel, amely után a változásokat törvényi szinten rögzítik.

Mit jelent ez a puszta halandók számára?

1. A nyugdíjkorhatár emelése a tervezettnél lassabban halad.

Eredetileg azt tervezték, hogy három évre évente 4 hónappal emelik a nyugdíjkorhatárt, hogy 2021-ig 67 évre emeljék azt. Az új megállapodás értelmében az állami nyugdíjkorhatár 2020-ban és 2021-ben 66 év és 4 hónap marad, de 2022-től továbbra is növekedni fog, és 2024-re még mindig eléri a 67 évet.

Eddig a nyugdíjkorhatár emelése szorosan összefügg a várható élettartam növekedésével. És ha egy évvel nőtt, akkor a nyugdíjkorhatár is egy évvel nőtt. Ez a nyugdíjkorhatár emelése csak 8 hónap lesz, az átlagos várható élettartam egy évvel nő. Ezt a módosítást a Szenátus valószínűleg 2019 július elején fogadja el.

A nyugdíjkorhatár emelésének ez a lassulása azt jelenti, hogy ezekben az években sok munkavállaló a vártnál korábban éri el a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor sok munkaszerződés automatikusan megszűnik, amikor a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt. Ha van ilyen kikötés (a munkaszerződés felmondásáról az állam által megállapított nyugdíjkorhatár elérésekor), de kívánatos az együttműködés folytatása, a munkáltatónak haladéktalanul gondoskodnia kell a határozott idejű szerződés megkötéséről. Ha a szerződés nem ír elő fenntartásokat a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban, akkor a munkáltató bármikor felmondhatja a szerződést, a munkavállaló nyugdíjkorhatárának elérése előtt és után is.

Nos, az egyenlő munkakörülményekről folytatott megbeszélések elkerülése érdekében jobb, ha minden esetben ugyanazok a szabályok érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződés felmondása a nyugdíjkorhatár elérésekor minden munkavállalóra vonatkozik (kivéve, ha erről külön megállapodtak és a munkavállaló munkáját folytatni kell).

2. LIV juttatások (elhelyezkedés-inkomensvoordeel) a munkáltatók számára 2020-ig csökken

A nyugdíjkorhatár emelésének lassulása hatással lesz a költségvetésre is (a kiadások meghaladják a korábban tervezetteket). Ezért e költségek ellensúlyozására úgy határoztak, hogy csökkentik az (alacsony) bérű fiatalok (LIV) juttatásait. 2020-ban az ellátás a felére csökken, 2024-re pedig teljesen megszűnik. A LIV-ellátás magas aránya szintén a felére csökken az előző (2018) évhez képest. Ezek a változások jövőre lépnek életbe.

Azoknál a munkáltatóknál, akiknek LIV-t kapó munkavállalói vannak, ez azt jelenti, hogy a bérköltségek növekedni fognak a jövő évtől.

3. A nyugdíjrendszer változása 2022-ig

Ezenkívül az új nyugdíjmegállapodás tartalmaz egy záradékot az átlagos nyugdíjrendszer eltörléséről. A nyugdíjalapok jelenleg úgynevezett átlagos járulékokat számítanak fel. Az átlagos nyugdíjjárulék az egyes munkavállalók járulékának azonos százaléka, nemtől, kortól és egészségi állapottól függetlenül. A járulékaikért az alkalmazottak ezután ugyanazt a nyugdíj-felhalmozást kapják. Ez a kérdés nagyon ellentmondásos. Végül is a fiatal munkavállalók sokkal hosszabb ideig fizetnek nyugdíjjárulékot, mint azok, akik ezt idősebb korban kezdték meg. Ennek eredményeként túl kevés nyugdíjat kapnak.

Ez a rendszer azonban hosszú ideig működött, de a népesség elöregedése és a változó munkaerőpiac eredményeként a fiatalok egyre hátrányosabb helyzetben vannak, mint az idősebbek.

4. Korfüggetlen nyugdíjjárulékok

Az átlagolt nyugdíjrendszer eltörlésével életkorfüggetlen járulékrendszert vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy az összes nyugdíjrendszer esetében lesz egy maximális éves járulékösszeg (a bérek százalékában), amellyel a munkavállaló megteremti saját nyugdíját.

Egy ilyen átmenet során a 40 éven felüli munkavállalók kerülnek a leghátrányosabb helyzetbe, mivel lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kaphatnak. A rendszer ilyen változása csak akkor elfogadható, ha ezeknek az alkalmazottaknak javadalmazást nyújtanak. Ezért létrehoztak egy speciális csoportot, amely a nyugdíjrendszer frissítésének további fejlesztésével foglalkozik.

Az életkorfüggetlen járulékrendszer bevezetése minden nyugdíjrendszerre vonatkozni fog. És mivel a legtöbb nyugdíjazási tervben nincs életkorfüggetlen prémium, ez azt jelenti, hogy mindezeket a nyugdíjprogramokat meg kell változtatni. És ezek a változtatások sok munkát fognak igényelni. A kötelező nyugdíjpénztárhoz nem kötött munkáltatóknak maguknak kell elvégezniük a változtatásokat.

Noha az új nyugdíjrendszert még finomítani kell, a kötelező nyugdíjpénztárakhoz nem tartozó munkáltatók már tesztelték, hogy mennyire lenne előnyös számukra egy olyan rendszerre váltani, amely minden munkavállaló esetében azonos százalékos nyugdíjjárulékot jelent.

A rendszerváltozás célja, hogy megakadályozza az időskorral járó kártérítés magas költségeit és a dolgozó népesség növekedését. Alternatív megoldásként csak az új alkalmazottak számára lehet ilyen rendszert létrehozni, és a már dolgozóak számára mindent hagyni úgy, ahogy van, vagyis fokozatosan tegye ezt az átállást.

5. Küszöbmentesség az RVU-bírság alól 2021-ben

Amikor egy idős alkalmazottat röviddel a hivatalos nyugdíjazás előtt elbocsátanak, a munkáltatónak bizonyos összegű kártérítést kell fizetnie neki a jövedelem hiányának pótlására, mielőtt az államtól nyugdíjat kapna. Eddig ez drágán került az államba, hiszen ha az ilyen elbocsátások korengedményes nyugdíjas egységnek (RVU) minősülnek, a munkáltatónak további, úgynevezett ál-végső díjat kellett fizetnie a kártérítés összegének 52% -ában.

Az új nyugdíjmegállapodás határérték-mentességet ír elő e kifizetés (kötbér) alól a 2021 és 2025 közötti időszakra. Ez a küszöb mentesség azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell fizetnie, ha:

• a korai nyugdíjazás az állami nyugdíjkorhatár elérése előtt az elmúlt három évben történik;
• van megállapodás a munkáltató és a munkavállaló önkéntes felmondásáról;
• a bruttó visszatérítési összeg nem haladja meg a később meghatározandó küszöbértéket (kb. évi 19 000 EUR).

Ez a szabály attól függetlenül alkalmazható, hogy a munkavállaló káros munkát végez-e vagy sem. Ha a munkáltató által fizetett ellentételezés meghaladja a küszöbértéket, akkor a RVU büntetést csak a túllépésért kell megfizetni. A szabály akkor is működni fog, ha a korengedményes nyugdíjazás az állami nyugdíjkorhatár elérése előtt három évvel korábban következik be.

Ez az ideiglenes intézkedés elsősorban az alacsony bérű munkavállalók korai nyugdíjazását fogja megkönnyíteni. Ha a munkavállaló magasabb fizetést kap, a visszatérítés valószínűleg meghaladja a mentesített összeget, és a munkáltatónak továbbra is RVU-bírságot kell fizetnie, bár kissé csökkentve. A munkáltatót azonban a törvény nem kötelezi arra, hogy korai nyugdíjazási rendszert kínáljon minden alkalmazottjának. Ezenkívül a munkáltató nem kötelezheti alkalmazottait arra, hogy idő előtt nyugdíjba vonuljanak.

6. A felhalmozható adómentes nyaralási hetek száma megduplázódik

A jelenlegi jogszabályok szerint pénzügyileg megengedett 50 hét nyaralás felhalmozása adófizetés nélkül. Ennek a korlátnak az alkalmazásával az adóhatóság megakadályozza az adófizetések túlzott halasztását. Ha a munkavállaló több mint 50 hét szabadságot spórolt meg, akkor a munkáltatónak fizetnie kell a béradót erről a túllépésről.

Annak érdekében, hogy a munkavállalóknak lehetősége legyen a korábbi nyugdíjba vonulásra, az új nyugdíjmegállapodás 50-ről 100-ra emelte a felhalmozott nyaralási hetek ezt a határát. A munkáltató további szabadságot hozhat létre például azzal, hogy (részben) túlórát vagy műszakos munkát fizet további pótlékkal. a nyaralás növekedése. A munkáltató azonban nem ígérhet az idősebb munkavállalóknak néhány hét további szabadságot. Ez utóbbi korengedményes nyugdíjrendszer marad, és RVU büntetést lehet alkalmazni. Hogy ez mikor következik be, még nem világos, de várhatóan ez csak a nyugdíjrendszer megújításának részletesebb kidolgozása után következik be.

Holland író: Cornelien Donner-Brursma, a KWPS vezető tanácsadója és nyugdíjas ügyvédje, e-mail: broersma@kwps.nl, www.kwps.nl

-Tól / -től https://www.salarisnet.nl/2019/07/dit-merkt-u-in-2020-van-het-nieuwe-pensioen/